Gyálarét

Gyálarét
Közigazgatás
Település	Szeged
Alapítás ideje	1411 (első említés)
Városhoz csatolás	1973
Irányítószám	6757
Népesség
Teljes népesség	1268 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	78 m
Távolság a központtól	6 km
Elhelyezkedése
Gyálarét Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 12′ 19″, k. h. 20° 06′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 19″, k. h. 20° 06′ 31″térkép ▼

Gyálarét (korábban Gyála, szerbül Đala) Szeged Délikert nevű városrészének egyik települése, a városközponttól 6 km-re délre található.

Egyes adatok szerint itt található Magyarország legmélyebb pontja.

Szeged legdélebbi fekvésű városrészei közé tartozik, a város belsőbb részeitől a Gyálai- vagy Gyálaréti-Holt-Tisza választja el.

Megközelítése

Közúton az 5-ös főútból, annak 172. kilométere után, körforgalomból kiágazó 43 103-as számú mellékúton érhető el, Klebelsberg-telep és Tompasziget városrészeken keresztül, előbbi a Holt-Tiszának még a város felőli, utóbbi már a Gyálarét felőli oldalán fekszik. Állami közútnak minősül még a gyálaréti településközpont előbbiből kiágazó főutcája is, 43 113-as számozással. Gyálaréthez tartozik továbbá a lakott területétől jó 8 kilométerre délre fekvő Lúdvár is, ami a 4301-es útból Röszke központjában kiágazó 43 102-es úton érhető el.

Története

 

Az 1970-es években Trogmayer Ottó régész talált itt egy híressé vált újkőkori szobrocskát, melynek neve a Lúdvári Vénusz lett.

A mai Gyálarét területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az 1960-as (más források szerint az 1970-es) években a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai ásatásokat folytattak Lúdváron, ahol egy 7700-7800 éves település nyomaira bukkantak.[2] A Körös-kultúra legkorábbi leletei Gyálaréten kerültek elő. Ezek Kr. e. 5140-ből valók.[3] Többek között előkerült egy 4 cm-es termékenység-szobor is, mely a kutatóktól a Lúdvári Vénusz[4] nevet kapta. Jelenleg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban látható.

 

Gyálarét ábrázolása az I. katonai felmérés (1770) térképén, Insul Siladg (Szilágyi-sziget) néven

A Gyála nevű település első említése 1411-ből való. A 16. században elpusztult, de 1647-től ismét lakott. A török uralom alóli felszabadulás (1716-18) után kincstári birtok lett. Lakossága főleg szerbekből állt.

1918 és 1921 között szerb megszállás alatt állt. 1923 és 1945 között Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, majd 1945 és 1950 között Csanád vármegye Torontáli járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés során Csongrád megyéhez került, ahol a Szegedi járásba osztották be.Ezt később földosztással felparcellázták, majd a Szilágyi-major helyén, szegedi és környékbeli szegényparasztok és munkások új települést kezdtek építeni. Az új község 1923-ban alakult Gyála néven, majd nevét 1946-ban Gyálarétre változtatták.Az 1885-ben, a folyószabályozás során, átvágták a Tiszát, ami elszakította Gyálát a rétjétől (a mai Gyálarét területétől). A trianoni békeszerződés alapján a Tisza ezen a szakaszon országhatár lett, így Gyála belterülete Szerbiához, a Tiszán inneni Nagyrét nevű határrésze (Fehérpart, Szilágy, Lúdvár) pedig Magyarországhoz került.

1972. július 16-án Röszkével együtt határőrközséggé avatták.

Gyálarétet – több más községgel együtt – 1973-ban Szegedhez csatolták, ezzel önállósága megszűnt.

2015 februárjától a településen részönkormányzat működik.

Forrás: Wikipédia