Fekete ház Szeged

Mayer Ferdinánd kereskedő építtette 1857-ben az angol gótika szellemében és romantikus stílusban Gerster Károly tervei alapján. Nevét korábbi, erősen sötétszürke színéről kapta. 1860-65-ben ebben az épületben működött a belvárosi kaszinó önkényuralom-ellenes hangulatban. Nyaranta nőnevelde működött az épületben, majd helyet kapott itt a Szegedi Híradó szerkesztősége is. Később, 1917-19-ben a könyvtárszobában volt a Munkásotthon székhelye, ebben az épületben alakult meg a Nemzeti Tanács 1918. október 22-én, ezért nevezte ezt a házat Juhász Gyula a szegedi Pilvaxnak.[1] A kisajátítás után tanácsi bérlők költöztek be, 1985-től került a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába.

A kereszteződés ahol az épület áll, egyedülállónak tekinthető Szegeden, hiszen mind a négy sarkán álló épület a 19. század közepén épült, vagyis túlélték az 1879-es szegedi nagy árvíz pusztítását. Városképi jelentőségük miatt mind a négy épület műemléki védettséget élvez.

Gyűjteménye

A Fekete házban kapott helyet a Móra Ferenc Múzeum történeti, irodalomtörténeti és iparművészeti anyaga. A történeti gyűjtemény majd 10 000 muzeális tárgyból, több mint 40 ezer oldal dokumentumból áll, az irodalomtörténeti gyűjtemény 15 ezer tételt számlál, az iparművészeti anyag közel 1700 egység. Becses emlékei közt szerepel Szeged város Mátyás-kori pecsétnyomója, egy 17. századi keréklakatos puska, a puskaműves céh 18. századi serlege, Fejős Ferenc lakatos cégére 1902-ből. Található a gyűjteményben egy első világháborúból hazahozott doberdói fa, mely sok katona életét mentette meg az olasz fronton a puskagolyótól.

Állandó kiállításai

A Csongrád és Csanád megyék társadalma 1867-től 1945-ig című kiállítás céhes emlékeket, a polgári életmód emlékeit, a 19. század vezető iparágait (kender-, szalámigyártás, paprikafeldolgozás) mutatja be, egészen az egyetemalapításig.

A másik tárlat Buday György életét kíséri végig Kolozsvártól, Szegeden, Rómán át Londonig. Buday György, a neves fametsző illusztrátor (1907-90) részese volt a két háború közötti szegedi fiatalok mozgalmának, 1938-tól többnyire Londonban élt. Egyes korszakait színes és fehér-fekete nyomatai, grafikái, illetve metszetei elevenítik meg.

A harmadik állandó tárlat a divatot mutatja be a díszmagyartól a miniszoknyáig. Korabeli szabóműhelyeket, kalapos szalont és századfordulós próbafülkét is kialakítottak a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete házban az "Így öltözködött a szögedi nemzet, a szabóipar dicsérete" című tárlaton. Mindezek mellett több mint száz fotó és húsz korhűen beöltöztetett bábu érzékelteti a divat folyamatos változását.

Számos időszakos kiállítással is megörvendezteti a múzeum a Szegeden élő és az ide látogató polgárokat, e kiállítások tárgya a múzeum honlapján követhető.

Forrás: Wikipédia

 Wittelsbach Erzsébet magyar királyné díszmagyar koronázási ruhája (rekonstrukció)