Kategória:
Helyi történetek, Helyi történetek

Létrehozva:
2022-02-18 09:14:30

Cikk írója:
SzegedHirdetője Admin


1879-es szegedi árvíz


1879-es szegedi árvíz


 
Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum)

szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére. 1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor betört a víz, amely felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott ugyan, és döntő csapást mért a város ősi életformájára, sajátos egyéniségére, de ugyanakkor a modern fejlődés páratlan lehetőségeit is megnyitotta előtte. Ezt a poláris kettősséget megkapó művészettel fejezi ki Pásztor Jánosnak a polgármesteri hivatal előtt látható, összetartozó két emlékszobra: az építő és a pusztító víz szimbolikus alakja (1932).

1879. március 12. éjszakáján új időszámítás kezdődött Szegeden: az azelőtt történteket később úgy emlegették, hogy a Víz előtt volt, a később bekövetkezett eseményekre pedig a Víz után kifejezéssel utaltak.

 
Tisza folyó. Újszegedi partszakasz
 

Előzmények

A 19. század folyamán az egyenetlenül végrehajtott Tisza-szabályozás okozta árvízkatasztrófa már régóta fenyegette Szegedet.[2] A Tisza felső szakaszán, a híres nemesi vármegyék területén, az itt élő dzsentrik anyagi boldogulásának érdekében átmetszésekkel és töltésekkel meggyorsították a víz lefolyását. Ennek aztán az lett a szükségszerű következménye, hogy a még szabályozatlan dél-alföldi szakaszon – ahol nem feudális, hanem polgáriasodó, kevéssé befolyásos társadalmi rétegek éltek – nem bírt lefolyni, és így sűrűn idézett elő komoly árvizeket. Tetézte a komor helyzetet Szeged esetében a Maros is. A gyors folyású Maros éppen Szeged fölött torkollik a Tiszába. Többször felmerült az a gondolat, hogy a vízi biztonság érdekében a szabályozott Marost délen vezessék a Tiszába. Erre azonban gazdasági megfontolások miatt nem került sor.

1876-ban már komoly árvízveszedelem fenyegette a várost, ezt azonban okos intézkedésekkel sikerült megakadályozni. 1878 karácsonyától kezdve Szeged népe újabb rettegésben élt. A végzetet ezúttal nem lehetett elhárítani.

Az 1879-es árvízkatasztrófa

A katasztrófa közvetlen oka, mint Lechner Lajos, az akkori idők legilletékesebb szakértője leírta, az volt, hogy a Tisza árja a partokkal párhuzamosan haladó töltéseket Szegedtől északra, mintegy 20 km távolságra, Petresnél átszakította, a várost valósággal hátba támadta, és északnyugatról, Rókus felől nyomult be. Hiába erősítették az ún. alföldi (Fiume-Szabadka-Békéscsaba-Nagyvárad közötti) vasút töltését (ami északnyugat-nyugat felől védte - védi a várost ma is), a víz – a föltámadt szélvihartól is fölkorbácsolva – mindent elsöpört. Csak a város legősibb, legkiemelkedőbb része, a Palánk (Dömötör-templom, amely a mai Fogadalmi templom helyén állt, s az Oskola utca) környéke maradt szárazon. A város többi részét elnyelte az ár, belső és külső területén 36 200 holdnyi terület került víz alá, és 146, más tudósítás szerint 151 emberéletet követelt a kb. 75 000 lakosból áldozatul. A víz majd csak három hónap múlva, a szivattyúzásoktól kezdett apadni. Abban az időben a házak legnagyobb része nem tartós anyagból épült, 5458 ház összeomlott, épségben csak 265 maradt. Az épen maradt házak leginkább a belváros kőépületei voltak. Mintegy 60 000 ember vált hajléktalanná. Műemléki épületek úsztak ugyan a vízben, de nem pusztultak el. Az alsóvárosi templomon, a zsinagógán és még a város néhány megmaradt házán egykorú jel őrzi a víz akkori magasságát. A pusztulást két nagy szemtanú örökítette meg az utókor számára: Mikszáth Kálmán és Jókai Mór.

A Tisza és a vár. Jobbra fent a rondella.

A Széchenyi tér. A várfalon a menekültek fehér sátrai.

Az Aradi vértanúk tere vízben.

Templom tér víz alatt.

Legenda és valóság

Mintha a szegedi Dózsa-szimbólumból sarjadt volna az a régi jóslat, amelyről Jókai Mór emlékezik meg: „Akkor épül fel Szeged olyan naggyá és széppé, mint hajdan volt, mikor a halottak visszatérnek a városba.” S valóban, a nagy katasztrófa napjaiban a dúló vízár felszaggatta az alsó- és felsővárosi temetők sírhalmait, s egyszerre azt látta a töltésekre menekült nép, hogy a halottak jönnek vissza koporsóikban a víz által uralt elhagyott utcákra.

Az emberek mentésében élen jártak a ladikosok, csónakosok. Pestről Zubovics Fedor nyugalmazott huszártiszt érkezett egy egész mentő-expedícióval. Míg el nem borította az egész várost a víz, addig menteni nem tudtak. Így írja le Zubovics a történteket:
„Tíz ladikkal vártam a vizet a kiskaszinó tájékán, ahol a mostani Tisza Lajos körút fölső szakasza a folyó felé hajlik. Meg nem lehetett mozdulni, olyan erővel zúdult ránk a víz. Fogódzkodtunk, mi menteni jöttünk, nem meghalni. Egy iparos ember úszott az utca közepén hömpölygő zavaros áradatban, segítségért kiáltozott. Amennyire tudtuk, értésére adtuk, hogy kapaszkodjon valamelyik házba, de ő éppen attól menekült. Később láttuk, mennyire igaza van. Árvízben házra támaszkodni kész halál. Azt tapasztaltam, hogy az ár első rohamaiban, az első órákban dőlt össze Szegeden a legtöbb ház, amikor a víz nemcsak áztatta, de nyomta, húzta lefelé az épületeket. Amelyik ház ezt a rohamot kiállta, még estig megmaradhatott. A jobbak kitartottak másnapig.” Zubovicsék és még nagyon sokan mentették az embereket, segítettek a makóiak, a hódmezővásárhelyiek, maga Csontváry Kosztka Tivadar festő is részt vett a mentési munkálatokban. A temesvári utászkatonák is kitettek magukért. Erejük, csónakjuk, pontonjuk, szakértelmük, ambíciójuk volt az életek megmentéséhez.

Szeged katasztrófája leírhatatlan volt: az igazi tényt talán csak a 12-én hajnalban Tisza Kálmán miniszterelnöknek Pestre eresztett távirat tudta földadogni, sajátságosan ziháló, siető stílusával:
„A katasztrófa megtörtént. Szeged víz alá került. A házak roskadoznak. Negyed háromkor megkondult a vészharang. A hajóhídon emberek ezrei törtetnek Újszeged felé. Segélykiáltások hangjait hordja szét a szél. Sokan csak a puszta életüket menthették meg. Száraz lábbal csak a Palánk három utcájának végén lehet járni. A víz tovább emelkedik, döglött ökröket, lovakat hurcol. A várfalakra katonák hordják föl a hidegtől megdermedt, ijedtségtől elalélt embereket. A zsinagóga teli vízzel, a keresztény templomok és a főgimnázium menekültekkel. Estig mindent elborít a víz…”

Forrás: wikipédia

Szeged, ferences templom, az 1879-es árvízi szint, „A viz it vot 1879 március 12”

 

 

Városi magazin cikkek

Szegedi halászlé (eredeti)
Helyi receptek, Egytálételek, főzelékek, tésztafélék
Halászlevet nagyon sokféleképpen készítik, de a szegedi halászlé az nagyon finom. Fűszerezése egyedi.
Alsóváros egy jó hangulatú városrész
Helyi történetek, Helyi történetek
Alsóváros Szeged egyik legjobb hangulatú és legszebb városrésze, amit nagyban köszönhetünk az itt élők gondos ...
Kevés kisgyereknek van ilyen jó dolga
Helyi cukiságok, Házi kedvencek
Ottjártunkkor édesapja egyetlen mozdulattal huppantotta a kis legényt a jászolba, látszott, hogy ezt nem először teszi.
Bábaság
Helyi történetek, Helyi történetek
A bába szülést segítő és a gyermekágyas asszonyt és újszülöttét ápoló nő, napjainkban kórházi szülésznő.
Mi lehet ott bent?
Helyi cukiságok, Házi kedvencek
Figyeljük jó erősen! Hátha megtudjuk!
Könnyen elkészíthető ételek
Helyi receptek, Egyéb receptek
Nem helyi, kissé magyaros, hétköznapi receptek.
CSONGRÁD-CSANÁD megye, ottani Barátaim, Ti következtek!!!
Helyi történetek, Helyi történetek
Megyében lakó Barátaim, egyszerű dolgotok van: írjátok meg, hogy CSONGRÁD-CSANÁD MEGYE melyik községéből, v ...
Szeged Alsóváros Napsugaras ház oromzata
Helyi történetek, Helyi történetek
Az eredeti feltöltő Pataki Márta a(z) magyar Wikipédia projektből volt.Pataki Márta saját felvétele hu:2005 novemberében.
Pick szalámi Szeged
Helyi receptek, Egyéb receptek
A szalámi füstölt kolbász-különlegesség, Magyarország egyik hagyományos exportcikke. Tartós, sokáig elálló termék.

További magazin cikkek »

 

Kiemelt ApróHirdetések

További kiemelt ApróHirdetések »

 

 

Weblapok webáruháza ajánló

További webáruházi ajánlatok »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »